19:56:27 Ma van a varázslatok éjszakája! |
| Szent Iván éj a hagyományok szerint az év legrövidebb éjszakája az északi féltekén, hazánkban ilyenkor alig néhány óráig tart a sötétség. A Nap messze északnyugaton nyugszik, alig kerül az északi horizont alá, és északkeleten kel. Majdnem este 11-ig fénylik a horizont alja, és hajnali 3-kor már világosodik is. A nappalok hosszának éves váltakozását a Föld forgástengelyének ferdesége okozza. Ha a forgástengelyünk merőleges lenne a Nap körüli keringésünk síkjára, minden nap egyforma hosszú lenne. Mivel azonban a forgástengely 23,5 fokkal elbillent, a Nap körüli keringés során hol az egyik, hol a másik féltekénket fordítjuk csillagunk felé. Szent Iván éjjelén a Föld forgástengelye pont a Nap irányába mutat, az északi féltekét ilyenkor éri a legtöbb napfény, a Nap ezen a napon áll legmagasabban egünkön. Ez a nap június 21-re vagy 22-re esik, ami két-három nappal megelőzi a június 24-i Iván napot. Az eltérés oka, hogy a Föld forgástengelye lassan változtatja térbeli helyzetét, így a legmagasabb napállás időpontja évente 24 percet eltolódik. Amikor Szent Iván éjjelének hagyománya kialakult, még június 24-re esett a legrövidebb éjszaka. Keresztelő Szent János napjának előestéje, a június 23-áról 24-re virradó éjszaka évszázadok óta a nyári napforduló ünnepe. A legtöbb fény és a legkevesebb sötétség idejét, az év legrövidebb éjszakáját ősidők óta minden nép számon tartotta, virrasztással és tűzgyújtással ünnepelte. Szentivánéj mágiákkal, apró csodákkal fűszerezett éjszaka. Ilyenkor bármi megtörténhet. Ehhez a kozmikus fordulathoz kötődik Keresztelő János ünnepnapja, aki „égő és világító fáklya volt” a hagyomány szerint. A magyar nyelvben Szentivánéj néven rögzült a nyáreleji ünnep, melynek oka, hogy az Iván név a Jánosból alakult át, ami feltehetőleg a bizánci kereszténység hatásának tulajdonítható. Népszokások A néphit szerint hajnalban be kell gyűjteni a gyógynövényeket, amikor még harmatosak, ugyanis így sokkal erősebb a gyógyhatásuk. A kora reggel fogott szentjánosbogár is az egészségvarázslás része. Aki Szent Iván napján pillangót fog, az év hátralévő részében számíthat Fortunára. A fehér lepke nagy szerencsét jelent, a sárga pénzt hoz, a tarka lepke boldog szerelmet. A szürke, barna vagy fekete pillangót hagyni kell, hadd szálljon, úgyis csak bajt hozna a házhoz. Ha gyermekáldásra vágysz, vagy épp terhes vagy és szeretnéd, hogy szép gyermeked szülessen, szedj cseresznyét vagy almát, és este a tűz mellett edd meg. A tűzben megsütött más gyümölcsök gyógyító erővel bírnak, különösen torokfájás és hasgörcs ellen hatásosak. A Szent Iván-éji tűz minden maradványa amulettként szolgálhat a következő nyárig. Tűzjóslás A sámánok a láng erejével tartották távol a negatív hatásokat, melegével gyógyítottak, vagy ha kellett, hát az izzó parázs segítségével olvasztották meg a hideg szíveket, s forrasztották örökre egy párrá a szerelmeseket. A tűznek évezredekig jelentős szerepe volt az ember életében, természetes, hogy jövendölésre is használták. - Ha a tűzbe dobott anyag lángra lobban, és nem fröcskölődik szét az egész tűzfelületre, az a dolgok jóra fordulását jelzi. - Az egyetlen csomóban nagy lánggal, szikrák nélkül égő zsír vagy olaj azt jelzi, a szerelmesek valóban egymáshoz tartoznak, sokáig együtt maradnak. - Ha nagy szikrát vet az olaj, és a szikrák a tűz fészkén túlra repülnek, akkor bizony elszállnak a lehetőségek, az események rosszabbra fordulnak. A szerelmesek hamarosan külön utakon járnak. - Ha a tűzbe dobott anyag eloltja a lángot, akkor valaki (talán épp az, aki a tüzet rakta) megbetegszik. - Ha virágkoszorút dobnak át a tűz felett a szerelmesek, és a másiknak sikerül elkapni, biztos a boldogság. Viszont ha a koszorú a tűzbe pottyan, hamarosan véget ér a románc, az ügyetlenkedőt elhagyja párja. Sokfelé az a szokás, hogy az ünnepi tűzgyújtás ideje alatt összeszedik a ház körüli csontokat, rongyokat, egyéb szemetet, hogy a tűz nagy füsttel égjen. Így űzik el a szegénységet. A tűz után megmaradt üszökkel körbekerítik a kertet, hogy távol tartsák a háztól a rágcsálókat, és jó termést varázsoljanak. A Szent Iván-éji álmok különös jelentőséggel bírnak: - Tüzet gyújtani: (szabadban) új szerelem ébredése; (kályhában, kandallóban) családalapítás, gyermek utáni vágy - Megégetni magad: szerencse a szerelemben - Tűzön járni: vezekelni kell egy korábbi bűn miatt - Csók: adni is, kapni is rosszat jelent – fény derülhet a partner hűtlenségére, vagy feltűnik körülötte egy csábító - Meztelenül látni magad: szeretnél eltitkolni valamit, de nem sikerül - Szerelmeskedni: kellemes meglepetés ér - Füst: hamar véget érő szerelmi kaland - Bábaasszony, vajúdó nő: szerencse - Boszorkányt látni: a családban vita, a szerelmesek között féltékenység támad - Kútból inni: a legvadabb vágyak is valóra válhatnak Forrás: 168ora.hu |
| Megtekintések száma: 323 | Hozzáadta:: agfay |
| Összes hozzászólás: 0 | |
