Akár egy hónappal tovább tartó nyár, közel ötvennel több kánikulai, hőhullámmal járó nap, egy hónappal rövidebb tél - így fest majd Magyarország éghajlata 2050-ben, illetve 2100-ban az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének közös vizsgálata alapján. "A trend egyértelmű. Az ország éghajlatát gyakoribb melegrekordok és ritkábban előforduló hidegek jellemzik majd, ezen a téren a mediterrán jelleg erősödik" - mondta Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője az [origo]-nak.

Száztíz év mérési adatai jelzik, hogy egyre inkább melegszik Magyarország éghajlata. Amióta műszeres időjárási megfigyelések léteznek, 1981 és 2010 között volt a legintenzívebb a melegedés. Ez a mindennapokban annyit tesz, hogy a múlt század elejétől kezdve máris nyolc nappal hosszabbodott meg a nyár, öt nappal több a kánikula (vagyis a hőhullám), ezzel párhuzamosan tíz nappal kevesebb a fagyos nap, mint a századelőn. (Nyárinak számít az a nap, amikor délben, kora délután melegebb van 25 Celsius-foknál, a hőhullámot pedig az jellemzi, hogy már a napi átlaghőmérséklet is több 25 foknál. Fagyos napon a hőmérséklet minimuma 0 fok alá kerül.)

A hőhullámos napokból Közép-Magyarországon és a Dél-Alföldön lett több, míg a hegyvidékeken egyelőre kevéssé tapasztalható a jelenség. A fagyos napokból az északi, északkeleti országrészben volt kevesebb az utóbbi évtizedekben, sőt az Északi-középhegység kisebb régióiban akár egy hónappal is rövidebb ideig tart a fagy, mint a 20. század elején. Ha az országos átlagot nézzük, 13 nappal kevesebbszer süllyedt a hőmérséklet 0 Celsius-fok alá 1981 óta.

Az esőt-havat nézve nem ennyire egyértelműek a változások, viszont a csapadékos napok száma várhatóan csökken - mondta Lakatos Mónika. Magyarországon a csapadék térben is időben egyaránt változékonyan oszlik el, így nehezebb megállapítani, mekkora az eltérés a megszokotthoz képest. 

A Magyarországra lefuttatott négy klímamodell eredményeinek összegzéséből kiderült, hogy átlagosan 9-25 nappal hosszabb lesz a nyár 2050-re. A keleti országrészben kell hosszabb nyárra számítani az évszázad közepére; a 21. század utolsó évtizedére ez fokozódik, és már negyvennel több nyári napra kell számítani az ország túlnyomó részén.

Az sem mindegy, hogy a nyári napok közül hány esetben van kellemes meleg, és hány napon van nyomasztó kánikula. A modellek szerint valószínűleg hosszabb ideig tartó kánikulára kell számítani a 21. század közepére és végére, bár tény, hogy ezen a téren nagyobb a bizonytalanság a négy modell között. Annyi azonban biztos, hogy délen és délkeleten kell több hőhullámos napra számítani, míg az Északnyugat-Magyarországon élők kevésbé fogják érzékelni ezt a változást.

A modellszámítások alapján az is egyértelmű, hogy rövidebb lesz az igazi tél, vagyis csökken a fagyos napok száma. Országos átlagban még csak 15-28 nappal lesz kevesebb fagyos nap, de 2071 és 2100 között már 40-53 nappal. A változás a hidegebb, északi tájakon élőknek fog a leginkább feltűnni.

A kutatók következtetése az, hogy a 21. század végéig várhatóan gyakoribbá válnak a szélsőségesen meleg időjárási helyzetek, nagy hidegekre viszont ritkábban kell számítani. Az is biztos, hogy már most is kevesebb a csapadékos nap, és hosszabb ideig fordul elő tartós szárazság. A század végére tovább nő a napi csapadékintenzitás, különösen nyáron, ami annyit tesz, hogy gyakrabban kell rövid ideig tartó, de erős záporokra, felhőszakadásokra számítani. A 21. század végén szárazabbak lesznek az évek, és különösen ősszel lesznek gyakoribbak a most még nem jellemző erős záporok. A nyári szárazság megnyúlik, és a század végére tavasszal és ősszel is hosszabb aszályokra kell számítani.

Forrás: origo.hu