Csak animációs filmben fordul elő, hogy a szakadék peremén túlszaladó figura a levegőben függve meglepett arccal a mélységre, majd a nézőkre mered, aztán lemondóan lezuhan. A neves műszaki egyetemen, a Massachusetts Institute of Technologyn (MIT) négy évtizeddel ezelőtt készült modellszámítás pont ilyen állapotot jósolt az emberi civilizációnak.
       A befolyásos politikusokból, üzletemberekből, döntéshozókból álló agytröszt, a Római Klub által támogatott elemzés, a World3 a számítógépes modellezések egyik első példája volt. A modell szerint a világgazdaság olyan tehetetlenül működik, hogy lényegében nem képes korrigálni akkor sem, amikor már egyre több jele van a súlyos klímaváltozásnak, a természeti erőforrások kimerülésének. Ezzel párhuzamosan túlnépesedés következik be, a katasztrófa pedig százmilliók halálával jár majd. 

      A hetvenes évekbeli kutatás egyik munkatársa, Jorgen Randers ma egyetemi tanár Oslóban. Szerinte a 21. század második felére apokalipszisközeli helyzet áll elő a globális felmelegedés súlyossá válása miatt. 

A norvég kutató szerint a jövő ahhoz a World3 forgatókönyvhöz áll a legközelebb, amely szerint az energiatakarékosság és a megújuló energia használata miatt a klímaváltozás legrosszabb hatásai csak 2050 után jelentkeznek. Randers szerint a következő két-három évtizedben a mindennapi élet nagyjából olyan lesz, mint manapság. A már most is gazdag országok növekedése tovább folytatódik, noha valamivel lassabb ütemben, mert nagyobb arányban kell befektetni a környezeti problémák kezelésébe.

Az élelmiszer-termelés szempontjából kedvező hatás, hogy a növények gyorsabban növekednek a szén-dioxidban dús légkör hatására, másrészt mezőgazdaságilag korábban nem hasznosítható tájakon, például Szibériában is megindulhat a termelés. A kutató maximum 8 milliárd fős emberiségre számít 2040-re.

A fordulópont Randers szerint akkor következik be, amikor a globális felmelegedés öngerjesztő folyamattá válik. Ha például kiterjedt erdőtüzek alakulnak ki, akkor a növényzet szén-dioxid-elnyelőből kibocsátóvá válik. Az áradások és szárazságok miatt csökkenni fog a művelhető területek száma. A lakhatatlanná váló régiókból meginduló elvándorlás helyi fegyveres konfliktusok kialakulásához vezet - jósolja a norvég elemző.

Forrás: origo.hu